Emlékezés a 81 éve született Hüse Károlyra

Emlékezés a 81 éve született Hüse Károlyra

Nyolcvanegy éve született Hüse Károly a legendás ejtőernyős sportoló. Barátai egykori tanítványai a mai napig nagy szeretettel beszélnek róla.

1940. február 5-én született Hajdúszoboszlón Hűse János és Gönczi Etelka gyermekeként.
Szülővárosában Hajdúszoboszlón járt az 1. számú általános iskolába, melyet 1954-ben fejezett be.
Tanulmányait Budapesten folytatta, sütőipari szakmunkásnak, péknek készült. Szakmunkás bizonyítványát 1954-ben kapta kézhez, majd visszatért szülővárosába, ahol a Kossuth utcai pékségben helyezkedett el.

1954-ben jelentkezett a helyi Magyar Szabadságharcos Szövetség (rövidítése MSZHSZ)
– a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) elődszervezete – klubjába, ahol társaival együtt az ejtőernyős sportot választotta. Gyorsan elsajátította az elméleti és a gyakorlati ismereteket 1954. március 29-én végrehajtotta első ugrását. Élete ettől kezdve összekapcsolódott ezzel a kivételes bátorságot és ügyességet kívánó sporttal. Gyorsan haladt előre, – már a Magyar Honvédelmi Sportszövetség sportolójaként (MHS) – az ejtőernyős felkészülésben 19 évesen a nemzeti válogatott tagja lett.

Hüse Károly első ugrása után

1960. november 14-én bevonul sorkatonai szolgálatra, melynek letöltése után, egyrészt a néphadsereg ejtőernyős sportjának fellendítése, másrészt a nemzeti válogatottság érdekében való töretlen fejlődés biztosítására a Magyar Néphadsereg megfelelő beosztást ajánlott a kitűnő képességekkel rendelkező fiatalembernek. Előbb továbbszolgáló, majd 1963-tól hivatásos tiszthelyettes lett. Folyamatosan tanult, majd 1966-ban sikeres tiszti vizsga után alhadnaggyá avatták.

Feleségével, Jobbágy Emíliával a reptéren ismerkedett meg, természetesen Ö is ejtőernyős volt, 1962 nyarán házasodtak össze. Két fiúgyermekük született 1963 áprilisában Tamás, 1965 októberében Tibor. Hüse Károly gyermekeit nagy szeretettel mindig következetesen, nevelte. Gyermekkorukban sok időt töltöttek a repülőtéren édesapjuk mellett, ahol magukba szívták a repülés az ejtőernyőzés szeretetét. Sorkatonai szolgálatukat mindketten édesapjuk alakulatánál töltötték le az MN 3100-nál. Hüse Tamás 1982 augusztusától 1984 februárjáig szolgált az alakulatnál ejtőernyős beosztásban, századparancsnoka Kereszturi László főhadnagy volt, ma nyugállományú ezredes. Leszerelése után néhány évvel, 1987-ben ismét egyenruhát öltött, továbbszolgáltatott vállalt a megalakuló 5. Önálló roham-deszant zászlóaljnál MN 6540, ahonnan őrmesteri rendfokozatban szerelt le 1989-ben. Mai napig aktív ejtőernyős a Hűse Károly emlékversenyek állandó résztvevője, jelenleg 1452 ugrással rendelkezik. Élete egyik legnagyobb élménye volt, amikor az édesapjáról elnevezett versenyen 2017-ben Matkópusztán csapat célba ugrásban felállhatott a dobogó második fokára. Hüse Tibor 1984 februárjától – 1985 augusztusáig töltötte le Szolnokon sorkatonai szolgálatát, jelenleg 297 ugrással rendelkezik.

Hüse Tamás 2017-ben Matkópusztán
az 55. EJTŐERNYŐS CÉLBAUGRÓ MAGYAR NEMZETI BAJNOKSÁG,
és
HÜSE KÁROLY EMLÉKVERSENYEN

Hüse Károly fiatal tisztként éveken át ejtőernyős kiképzőként és ugrató parancsnokként dolgozott. Fő feladatának tekintette, a Magyar Honvédelmi Szövetségben, a sorköteles fiatalokat felkészítse a Magyar Néphadsereg számára.
A sorkatonákat a tiszt és a tiszthelyettes társait megtanítsa a biztonságos ejtőernyőzésre, a katonai követelmények maradéktalan teljesítésére. Nagyon sok fiatalt oktatott, biztatott, bátorított, nevelte őket képzett ejtőernyős katonákká, többet közülük kiváló sportolóvá.

Korának egyik legeredményesebb ejtőernyős sportolója, tízszeres magyar bajnok. 1960-ban egyéni célbaugrásban, 1963, 1965, 1971, 1975-ben egyéni stílusugró bajnok, 1967-ben egyéni stílusugrásban és összetettben első, 1969-ben abszolút – célbaugrás, stílusugrás, összetett első – bajnok és nyer magyar bajnokságot, áll a dobogó legmagasabb fokán. Több ejtőernyős világbajnokságon vett részt a magyar válogatott tagjaként:

VII. Stílus és Célbaugró Világbajnokság
Német Szövetségi Köztársaság, Leutkirch, 1964. 07.29 – 08.17

VIII. Stílus és Célbaugró Világbajnokság
Német Demokratikus Köztársaság, Lipcse, 1966.07.23 – 08.07

IX. Stílus és Célbaugró Világbajnokság
Ausztria, Graz, 1968.08.09-25

X. Stílus és Célbaugró Világbajnokság
Jugoszlávia, Bled, 1970.09.04-21

XI. Stílus és Célbaugró Világbajnokság
Amerikai Egyesült Államok, Oklahoma, Tahlequah, 1972. 08. 05-20

XIII. Stílus és Célbaugró Világbajnokság
Olaszország, Róma, 1976.09.10-26

Legkiemelkedőbb eredménye 1976-ban, Rómában a XIII. világbajnokságon 26 ország 130 sporttolója között egyéni stílusugrásban és összetettben az 5. helyen végzett.

Sport pályafutásának legjobb eredményei:
stílusugrásban 7., egyéni összetettben a 6. a világranglistán.
kétszeres összetett magyar bajnok.
34-szeres magyar rekorder.

Jubileumi ugrásai:

500. 1962-ben

1000. 1965-ben

2000. 1968.11.02. Szolnok

3000. 1971.09.25. Szolnok 3000.

1971.09.25-én Szolnokon barátokkal, kollégákkal a 3000. ugrás előtt

4000. 1974-ben

5000. 1976.05.23. Szolnok

6000. ejtőernyős ugrását 1977-ben Kubában hajtja végre.

Hosszú ideig a magyar ejtőernyős válogatott csapatkapitánya.
A Magyar Néphadsereg ejtőernyős válogatott keret tagja és egyben edzője.
1975-ben elsőként kapta meg az Aranykoszorús I. osztályú ejtőernyős tiszt kitüntető címet és jelvényt.

Aranykoszorús I. osztályú ejtőernyős jelvény

 

A világbajnokságokkal szinte egyenértékű hadseregek szpartakiádján vett részt és méltóan, eredményesen képviselte a magyar ejtőernyős sportot.

A hadsereg ejtőernyős válogatottja 1974-ben
Balról-jobbra:
Hüse Károly, Nádházi Ferenc, Nemes László, Janovics Ferenc, Ecsédi András

Több alkalommal és nagy sikerrel (a sportbarát közönség csodálata és vastapsa közepette) hajtott végre ejtőernyős ugrást repülőgép vontatásból. Országos rendezvényeken rendszeresen a Budapesti Honvédelmi Napokon augusztus 20-án a Parlament előtt megrendezett vízi és légi parádén az ejtőernyős ugrások rendszeres résztvevője.

1978. május 26-án versenyre készülve több ugrást hajtott végre Szolnokon a repülőtéren.
A 6262. ugrásánál a fő ejtőernyője nem nyílt ki, ekkor tartalék ejtőernyőt nyitott, amely nem lobbant be, lezuhant és életveszélyes sérüléseket szenvedett, a kórházba szállítás közben meghalt.

Hüse Károly századost a Honvédelmi Miniszter a Néphadsereg hősi halottjává nyilvánította, posztumusz őrnaggyá léptette elő.

Hüse Károly főhadnagyként

Hajdúszoboszlón a nádudvari úti temető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra.

Hüse Károly és felesége sírja

Az emlékére rendezett ejtőernyős versenyek az évek folyamán egyre rangosabbá váltak, többször rendezték már meg a Magyar Nemzeti Ejtőernyős Bajnokságot Hüse Károly nevével fémjelzett verseny keretében.

Hüse Károly emlékét Hajdúszoboszlón a repülőtéren egy emléktábla és egy emlékkőtömb őrzi melyen több balesetet szenvedett repülő neve is fel van vésve. Szolnokon a laktanyában az ejtőernyős emlékfal mellett egy jól sikerült szobor teszi feledhetetlenné az utódok számára a nagyszerű sportembert,
melyet Kása Zsófia készített Hüse Tamás unokahúga.

Hüse Károly emléktáblája Hajdúszoboszlón a repülőtér épületén

 Emlékkőtömb Hajdúszoboszlón a repülőtéren

 

A szobor leleplezése után 2009. július 11-én a talapzatot készítő Halmai József,
Kása Éva Hüse Károly sógornője, és Hüse Tamás

 

 

Felette már örökké kék az ég!

Emlékét megőrizzük!

 

Felhasznált források:
Hüse Tamás Hüse Károly fiának személyes közlései, melyet ezúton is nagyon köszönök!
VII. Hüse Károly emlékverseny (1995) műsorfüzetében szereplő életrajza.
Juhász József: Hüse Károly életrajza mely a MEBSZ 15 éves kiadványában jelent meg.